A személyes adatok üzleti célú megszerzésére alkalmazott „sötét minták” elleni fellépés lehetséges formái

A tanulmány célja annak feltárása, hogy az Európai Unió jogalkotása lépést tart-e az online platformokon a személyes adatok üzleti célú megszerzése érdekében alkalmazott ún. sötét mintákkal, azaz a felhasználói felület megtévesztő kialakításával. Míg a platformok üzemeltetőinek az algoritmuson alapuló, személyre szabott, célzott marketingtechnikák használatához minél több (és pontosabb) személyes adatra van szükségük, akár kisebb-nagyobb visszaélések árán is, addig a felhasználók érdeke alapvetően ezen adatok titokban tartásához és a felettük való rendelkezési jog megtartásához fűződik. A digitális piacokról és a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletek szigorú gondossági kötelezettségeket írnak elő a kapuőrök és a szolgáltatásközvetítők számára, azonban a megtévesztő tervezési megoldások elleni jogi fellépés szélesebb nézőpontot kíván meg, ezért a jelen írás kiterjeszti a vizsgálatot az adatvédelmi jog egyes kérdéseire és az uniós digitális jog (digital acquis) bizonyos vívmányaira is. A bevezetést követő első szakasz a megtévesztő interfészkialakítás jogi fogalmával és kategorizálásával foglalkozik. A második szakasz sorra veszi a digitális szolgáltatásokról szóló és a digitális piacokról szóló rendeletnek a megtévesztő interfésztervezési mintákra vonatkozó rendelkezéseit, különösen tekintettel az adatvédelmi összefüggésekre, és megkísérli feltárni azok hiányosságait. A harmadik szakasz összegyűjti és elemzi a jobb szabályozásra vonatkozó nemzetközi ajánlásokat és javaslatokat a tisztességtelen adatszerzési módszerekkel és a növekvő információs aszimmetriával szemben.