A lefordíthatatlan elemek fordíthatóságának kérdése Sŏ Chŏngju dél-koreai költő Hwasa című versén keresztül

A műfordítás nehézségeit számos tanulmány taglalja; bármilyen szempontból is vizsgálják ezek az írások a forrásszöveg és a célszöveg kapcsolatát, a konklúzió gyakran a műfordítás lehetetlensége lesz. A problémát gyakran az olyan elemek okozzák, mint amilyeneket Jieun Kaier a koreai versek angol fordításáról szóló 2022-es könyvében „láthatatlanoknak” nevez. Ezek általában kultúraspecifikus elemei, jellegzetességei a forrásszövegnek, amelyek fordításuk nehézsége miatt gyakran nem jelennek meg a célszövegben, innen származik az elnevezésük is. Ilyen „láthatatlan” elemek lehetnek a hangutánzó szavak, a reáliák, a dialektusok stb., amelyeket próza esetében bár magyarázó betoldás vagy lábjegyzetes magyarázat segítségével lehet magyarázni, a versfordítás során nincsenek ilyen lehetőségek, így még nehezebb dolga van a fordítónak. A tanulmány célja, hogy egy konkrét vers példáján keresztül bepillantást engedjen a „láthatatlanok”, azon belül a reáliák és dialektusok fordításába, emellett pedig bemutassa ezek lehetséges fordítási módszereit is. A tanulmányban vizsgált mű Sŏ Chŏngju XX. századi dél-koreai költő Hwasa című verse, amely nem csak azért optimális választás, mert a szövegben megjelenő reáliák és dialektusok megnehezítik az átültetését más nyelvekre, hanem azért is érdemes a figyelemre, mert bár a költő legfontosabb, a modern koreai költészet szempontjából korszakalkotó kötetéből származik, nem jelent meg korábban magyar fordításban. A tanulmány során bemutatom a különféle reáliadefiníciókat és a reáliára irányuló fordításai stratégiákat, ezt követően a koreai és a magyar nyelvek standardizálása és a tájnyelvi irodalom ismertetésén keresztül kitérek a dialektusfordítás kérdésére is. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a reália fordíthatóságának kérdésköre viszonylag kidolgozott, azonban a versekben megjelenő dialektus fordításával foglalkozó szakirodalom mennyisége kifejezetten kicsi. A tanulmányban a versnek két lehetséges magyar fordítása is szerepel, amelyek szemléltetik, milyen lehetőségei vannak a fordítónak, ha dialektus szerepel a forrásműben. A tanulmány tehát egy újabb művel bővíti a magyarra lefordított koreai irodalom tárát, emellett pedig bemutatja a fordítást befolyásoló tényezőket, a forrásszöveg különlegességeiből fakadó fordításbéli nehézségeket, és azok lehetséges megoldásait.