Az örök falu – hanyatlás és fentmaradás. A községi népesség számának a változása

A tanulmány célja a községi népességszám változásának elemzése a rendszerváltozástól 2016-ig terjedő időszakban. A kutatás céljának megvalósításához új települési szintű adatbázisba rendeztük a KSH és a TEIR adatait. Az elemzés a községi népesség abszolút számának alakulását, valamint a változatlan közigazgatási besorolású községek adatait is magában foglalja, valamint röviden bemutatja a városi státuszt elnyerő települések népességének változását is. Tanulmányunk a települések, és ezek közül a falvak népességváltozásának hosszú időtartamú trendjeiről szól, és bemutatja az 1995 és 2016 között mindvégig községi státuszú települések vándorlási és demográfiai folyamatait, a népességdinamikai változásokat, a települések fejlettségi dimenzióinak és a népességszám változásának összefüggéseit. A tanulmány alapjául szolgáló elemzések rámutatnak az abszolút községi népességszám nagymértékű csökkenésére, ugyanakkor a községi besorolású települések népességének nagyfokú stabilitására is. Tanulmányunk elemzi a népesség szerinti faluosztályok között végbemenő erőteljes vándorlási folyamatokat, valamint a vándorlás hátterében álló legfontosabb motiváló erőket is. A falvak legnagyobb népességvesztése a 152 várossá nyilvánítás következménye. A folyamatosan községi besorolású falvak népességének a csökkenése csak három százalék körüli, ugyanakkor a „község” kategóriához tartozó települések között jelentős vándorlás történt. A kisfalvak lakossága gyorsuló ütemben csökken, a nagyobb falvakba vándorol, és ez a folyamat mind a nagyobb községek, mind az aprófalvak társadalmának szerkezetét és életesélyeit átalakítja.