Hajléktalan emberek térbeli mobilitása - térképalapú elemzés a Práter utcai nappali melegedőben felvett kérdőívek alapján

„Otthon nélkül nem ember az ember.”– Talmud, Jevámot 63a. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás a Práter utcai melegedőt látogató hajléktalan emberek városhasználatával foglalkozik. Egy kérdőíves adatfelvétel elemzése alapján rekonstruálom, hogy a válaszadók hol töltötték el a napjukat, merre jártak, mivel közlekedtek, mikor, mit csináltak. A nappali melegedőben felvett kérdőívek a hajléktalan társadalom sokrétűségét mutatják, ennek kutatása és feltérképezése a városi társadalmak megértésének és fejlesztésének egyaránt fontos eleme. A kérdőíveket adatalapú, térképalapú és videóalapú elemzéssel dolgoztam fel. A különböző megjelenítési formák újfajta látásmódok kialakításához járulhatnak hozzá és segíthetnek a hajléktalanság komplexitásának megértésében. A válaszadók mobilitásának morfológiáját vizsgálva lokális, globális és „otthona az út” típusú közlekedőket azonosíthatunk. Emellett csoportosíthatjuk a részvevőket életkoruk, lakhatási formájuk, tömegközlekedési szokásaik és a hajléktalan létben eltöltött idejük szerint. Az egyes csoportok eltérően használják a várost, a város kínálta lehetőségeket; morfológiai viselkedésüket vizsgálva megfigyelhetők ismétlődő, hasonló elemek, amelyek mintázatokká állnak össze. A kutatás egyik eredményének a tömegközlekedésben rejlő potenciál felismerését tekintem. A tömegközlekedést használók aránya a megkérdezett hajléktalan emberek között kifejezetten magas, ezért a tömegközlekedési eszközök az ellátórendszert nem használók elérésének és segítésének egyik helyszínévé válhatnának.